← Esettár

FTKONF-040

Amikor nem működik a kémia a senior kollégáddal

Helyzet

„Hogyan dolgozzak együtt egy szenior kollégával, akivel rossz a kémia?” · „How to work with a senior colleague that you have bad chemistry with?” · szerző: turnip · CC BY-SA

Egy junior fejlesztő kis csapatban dolgozik egy nagy cégnél. Új szenior kolléga érkezik, aki szakmailag kiemelkedő, és akitől a juniornak (tudásbeli különbségük miatt) gyakran kell segítséget kérnie. A szenior azonban minden megkeresésnél láthatóan megváltozik: hangneme és testbeszéde finoman ellenséges, reggel nem köszön vissza, miközben a tapasztaltabb csapattagokkal barátságos. A junior ebből arra következtet, hogy a szenior lenézi őt, ezért már kerüli a megszólítását, inkább másokat kérdez; a teljesítménye romlik, stresszes, és érzi, hogy kezd érzelmi alapú neheztelést felhalmozni. Még azelőtt akarja rendezni a helyzetet, hogy az megmérgezné a munkakörnyezetét.

A forrásposzt teljes szövege (magyarul és angolul)

Az eredeti Stack Exchange-kérdés hű magyar fordítása · szerző: turnip · The Workplace, q115614 · CC BY-SA.

Junior szoftverfejlesztőként dolgozom egy kis csapatban, egy meglehetősen nagy cégen belül. Nemrég vettünk fel egy új szenior szoftverfejlesztőt. Nagyon jó abban, amit csinál, jóval több tapasztalata van, mint nekem vagy a csapatban bárki másnak az általunk használt fő technológiával kapcsolatban; összességében nagyon is szükséges erősítés a csapatnak.

Az ő hatalmas tudásával (és az én tudásom hiányával) érthető, hogy segítséget kell kérnem tőle, néha elég gyakran.

Az utóbbi időben azonban ezt egyre nehezebbnek találom. Valahányszor odamegyek hozzá, a viselkedése azonnal megváltozik. A hangneme és a testbeszéde azt jelzi számomra, hogy nem akar rászánni öt percet, hogy elmagyarázzon valamit, ami számára alapfogalom. Az egész nagyon ellenségesnek érződik, de burkolt módon. A csapat többi tagjával, akik tapasztaltabbak nálam, nem viselkedik így. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy egyszerűen nem kedvel, mert nem vagyok olyan képzett.

Ezt a vélekedésemet erősítheti az a tény is, hogy reggelente nem köszön nekem, még akkor sem, ha én köszönök először. Talán kulturális korlát, de akkor is korlát.

Ennek következtében most már nagyon kényelmetlenül érzem magam, ha bármivel kapcsolatban meg kell szólítanom. Ez kihatott a teljesítményemre, ami pedig stresszessé tesz.

A többi munkatársammal korábban nem volt ilyen problémám. Ahhoz folyamodtam, hogy tőlük kérek segítséget, de ők gyakran csodálkoznak, miért nem a szenior kollégát kérdezem, hiszen ő a szakértő.

Bosszantó módon a vezetőm nem része a kis csapatunknak, így nem tudom, hogy segítene-e, ha elmondanám neki, és hogy egyáltalán tanácsos-e.

Kezdek érzelmi alapú neheztelést táplálni ezzel az emberrel szemben, és ezt nem szeretném. Még most szeretném orvosolni ezt a problémát, mielőtt teljesen tönkretenné a munkakörnyezetemet.

Hogyan járjak el?

A közösség legjobbnak ítélt válasza (10 szavazat)

Szerző: DarkCygnus · CC BY-SA

„Instead of just approaching him with a question, try asking first: ‘Hey Joe, do you have a few minutes to talk about X? If you are busy I can come back when you are free.'"

Lényeg (magyarul): Ne vedd személyes elutasításnak: lehet, hogy a szenior egyszerűen a sok megszakítástól frusztrált, hiszen neki is megvannak a saját feladatai. Oszd el a kérdéseidet több kolléga között, és a rajtaütésszerű kérdezés helyett előbb kérj időt („Van pár perced X-re? Ha nem alkalmas, visszajövök később"). Ha a másik látja, hogy tiszteled az idejét, a hozzáállása jó eséllyel megváltozik. Kiegészítő válasz (Mugen, 1): ha a viszony tényleg mérgező marad, tereld írásba a kommunikációt, dokumentálj, és a vezetőddel higgadt, példákkal alátámasztott, érzelemmentes 1:1-ben jelezd a problémát.

Valós forrás: „How to work with a senior colleague that you have bad chemistry with?” · szerző: turnip · Stack Exchange / The Workplace (q115614) · CC BY-SA · magyar fordítás, anonimizálva. Az eredeti poszt →